– Idén immár nyolcadik alkalommal hirdette meg a Magyar Marketing Szövetség az év Honlapja pályázatot, amellyel marketing-kommunikációs szempontból díjazzák a különböző non, illetve fore profit szervezetek online-térben való megjelenését. Az, hogy a webes jelenlét ma már elengedhetetlen a vállalatok életében, vitathatatlan tény, sőt, Béres Ferenc Attila, a pályázat projekt-vezetője szerint az online közeg napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő területe.
– Talán azt lehet mondani, hogy a leginkább most a világunkban az online közeg az, ami a legjobban fejlődik. Ebben az évben például azt hiszem, először haladta meg a reklám költésekben az online költés globálisan a televíziós átjárás, hagyományos áttérés költéseket. Marketing-kommunikációs szempontból is folyamatosan bővülnek ugye azok a szempontrendszerek, amelyek alapján mi odaítéljük-e az év Honlapja díjakat.
– Ennek tükrében milyen kategóriákban osztanak ki díjakat, és mik azok az új kategóriák, amiket idén kellett bevezetni, egyáltalán hányan neveztek?
– Idén körülbelül 17 kategóriában indulhattak a nevezőink, ebbe beletartozik a személyes oldal, a kultúra, az oktatás, a kereskedelem, a média kategória, márka-site kategória, ipari web, szolgáltatás, kormányzat, és települések, non-profit, illetve van ifjúsági kategóriánk, valamint közönségi kategóriával, és életmódi és sport kategóriával bővítettük a meglévő kategória halmazt.
– A Hallatlan Alapítvány is jelentkezett idén az év Honlapja pályázaton, mivel tűntek ki ők, hiszen ők is díjazottak lettek?
– Nyilván a Hallatlan Alapítvány a non-profit kategóriában indult, talán az egyik legfontosabb szempont a hiánypótlás volt, ami azon túl, hogy az online-térben való megjelenés milyen kritériumai hogyan szerepelnek az adott honlapon, talán a legfontosabb az volt, hogy egy olyan honlap indult non-profit kategóriában, ami a zsűriben egy ilyen katartikus érzést váltott ki, és szinte mindenki egyöntetűen úgy döntött, hogy ez a honlap legyen non-profit kategóriában az év Honlapja. Többen a zsűri tagjai közül is megnéztek bizonyos szavakat, kíváncsiak voltak arra, hogy ezt hogyan kell jelnyelvvel elmondani. Jómagam is többször visszatértem erre a honlapra, kíváncsi voltam arra, hogy a jelnyelvben az adott szót, kifejezést hogyan mutatjuk el, vagy mutatjuk meg. Tehát azt gondolom, hogy egy nem nagyothalló számára is érdekes, és figyelemreméltó a honlap, de azt gondolom, hogy a XXI. Században ezeknek az oldalaknak a nagyközönségnek kell szólniuk, és ez a honlap ilyen szempontból tökéletes, illetve – ismétlem magamat, hiánypótló volt.
– A kilencedik évvel ezelőtt alakult E-fesztivál a jó magyar ipari termékek, elsősorban a honlapok bemutatását tűzte ki céljául. Több kategóriában osztanak ki díjat, és külön díjakat is adnak, ebben az évben pedig kitalálták a Nívó-díjat, amelyet a több éve kiváló minőséget biztosító Pályázói- Körnek ítélnek oda, köztük a három éve kimagasló teljesítményt nyújtó hallatlan.hu termékeinek. Arról, hogy a díjazáson túl milyen további előnyöket jelenthet az E-fesztiválon szerzett cím, dr. Mlínarics Józsefet, a Magyar Tartalomipari Szövetség ügyvezető elnökét kérdeztem.
– Az E-fesztiválon díjazottak több külföldi versenyre mehetnek. A másik gond nyilvánvaló a felhasználóknak szól, mert az E-fesztivál, az a tartalom, és a formának az egységét tekinti olyan szempontból, hogy a felhasználó számára olyan honlapok legyenek, amelynek a tartalma vonzó, illetve az ott lévő tudásanyag felhasználható. Tehát igazából a felhasználó, a néző látja ezeken a honlapokon az E-fesztivál emblémáját, s ezáltal tudja, hogy ez egy minőségi honlap, amelyen ő felhasználóbarát módon egy fair business-nek megfelelően tud működni, tehát a honlap nézettségét, fogyasztását segíti elő ez az emblémának az átadása.
– Mennyire volt nehéz, vagy könnyű helyzetük idén, amikor a díjazottakról döntöttek, mennyire van elkényeztetve a Magyar Tartalomipari Szövetség ilyen – ahogy ön fogalmazott minőségi oldalak terén?
– Nekünk ugye ez a versenynek egy nagyon kidolgozott módszere van. Egyrészt a versenyzőknek a 90 százaléka az ajánlott versenyző, nem maga jelentkezik, hanem felkérjük, hogy versenyezzen, tehát már eleve egy szűrt olyan tartalom termékek jelennek itt meg, amelyek eleve már valamilyen szempontból a bíráló bizottság számára valamilyen újdonságot, vagy nagyon jó tartalmat jelentett. Igazából minden évben vannak új dolgok, amelyek hasznosak, és jók, ezek mind utána bizonyították azt, hogy nagy látogatottsággal rendelkező, a felhasználók számára kedvező portál. A hallatlan.hu-nak az a nagy előnye, hogy zseniálisan alkalmazza az internet által adott lehetőséget, hiszen a hallássérültek számára azokat az új fogalmakat, amelyeket jelbeszéddel lehet megmutatni, azt lemutogatják, és voltaképpen így bárki a hallássérültek közül ezeket a fogalmakat egységesen a jelnyelven tudja használni, de magának a kommunikációnak a formája megmutatja azt, hogy hogyan lehet vizuálisan átadni fogalmakat a jelbeszéd segítségével.
– Ugye, létezik a Hallatlan Alapítvány honlapján egy úgynevezett jelnyelvi híradó. Kifejezetten ezt díjazták, vagy úgy teljes egészében nézték a honlapot?
– Igazából ugye két dolog volt, a három éven belül az első az a hallatlan.hu-nak ez a mozaik szavakat, fogalmakat bemutató része volt. Tavaly a hallássérült gyerekek számára lévő fogalom bemutatását díjaztuk, és ebbe az évbe pedig a híradóknak a feliratozását, amit ön említett. Tehát a Nívó-díjat voltaképpen a hallatlan.hu ezért a három dologért együtt kapta most ebbe az évbe. Magában nagyon fontos az, hogy az új tartalomipari technológiák, tehát az internet, a digitális televízió, a mobiltelefonálás, a megjelenő internet használat zseniálisan segíti elő ezeknek a termékeknek a megvalósulását, amit a hallatlan.hu-n készítenek a kollégák, tehát igazából egy olyan mobilitás, és egy olyan közös gondolkodást indít meg a fogyatékkal élő barátainkkal együtt ez a portál, ami akár művészeti alkotásoknak a megfelelő új interpretálását is segíti. Most például azon dolgozunk, hogy a hallatlan.hu-nak az eszközrendszerét hogy lehetne műalkotásokba, például egyszerűen táncművészet mellett hogyan lehet megjeleníteni a jelnyelvet olyan módon, hogy a hallássérültek is tudják érzékelni ezeket a mozgásokat, és fogalmakat, illetve a nem hallássérült mű élvezők is ugyanolyan hasznos élményeket kapjanak, mint a hallássérültek egy ilyen munkából.
Készítette: Gallai Dávid
