Skip to main content

Jelnyelvi híradó 2012.01.18.

Magyar turistákat öltek meg Etiópiában. Olasz, belga, ausztrál és német áldozatok is vannak. Fegyveresek támadtak rájuk.

Gyilkossággal gyanúsítják az olasz kapitányt. A zátonyra futott óceánjáró tovább süllyed.

Nem plagizált. Ezt állítja Schmitt Pál köztársasági elnök, az ügy kirobbanása óta először szólalt meg.

Magyarországról vitáznak. A magyar miniszterelnök is felszólal az Európai Parlamentben.

Ez a Híradó Délben, Jó napot kívánok!

Magyar turistákat öltek meg Etiópiában, de egyenlőre ellentmondásos információk vannak arról, hogy egy vagy két magyar áldozat van. Csoportjukat fegyveresek támadták meg, az ország észak-keleti részén. Az etióp kormányszóvivő megerősítette azokat az információkat is, hogy az áldozatok közt vannak magyar, német, belga, olasz, és ausztrál állampolgárok is. Két sérültje is van a támadásnak. A szóvivő azt is elmondta, hogy a turistákat a kormány által kiképzett fegyveresek támadták meg. A Vörös- tenger partján fekvő nomádok lakta sivatagos terület nem biztonságos a külföldieknek. Azt egyenlőre nem tudják, hogy a turisták miért mentek oda. Az Etiópiában történtekkel kapcsolatban a miniszterelnök szóvivője egyenlőre annyit közölt, hogy Orbán Viktor utasítására a külügyminisztérium és a Terror elhárítási központ is próbálja kideríteni, hogy mi történt a magyarokkal. A holttesteket délután szállítják az etióp fővárosba, ahol azonosítják őket, pontosabb információkat csak ezután lehet tudni.

Továbbra sem találják, azt a két magyart, aki a zátonyra futott olasz óceánjárón utazott. Rajtuk kívül még 26 embert keresnek a baleset helyszínén. Az eddigi adatok szerint 11-en haltak meg, és egyre kisebb az esélye annak, hogy túlélőket találnak. Reggel ismét abbahagyták a kutatást, mert az oldalára dőlt hajó megmozdult, és tovább süllyedt. Közben házi őrizetbe helyezték a kapitányt, ő az elsők között hagyta el a süllyedő hajót, és többszöri felszólításra sem ment vissza fedélzetre, gyilkossággal gyanúsítják. A grosetto-i börtönben hallgatták ki Francesco Schettino kapitányt, aki pénteken zátonyra futott a Costa Concordia óceánjáró luxushajóval. Bruno Laporatti, a kapitány ügyvédje szerint védence részletesen elmondta, hogy mi történt.” Schettino a kihallgatáson tagadta, hogy túl közel ment volna a parthoz.”- mondta az ügyvéd. A kapitány a meghallgatáson azt mondta, nem tartja bűnösnek magát, sőt azt állította, hogy emberek ezreit mentette meg azzal, hogy hajóját a baleset után, a part felé manőverezte. Az ügyészek gondatlanságból elkövetett emberölés, hajótörés, és a hajó elhagyásának gyanújával nyomoznak a kapitány ellen. Azért javasoltak vizsgálati fogságot, mert attól tartanak, a kapitány megszökik, vagy bizonyítékokat hamisít meg. „Az események rekonstruálása után az ügyészség fenntartja korábbi álláspontját, vagyis a bíróságot, hogy tartóztassa le, és zárja börtönbe Francesco Schettino kaptiányt.”- mondta az ügyész. Az ügyészek azzal is gyanúsítják, hogy túl későn adott riasztást, és nem rendelte el időben az evakuálást. A parti őrségnél úgy tudják, a legénység maga kezdte meg a mentési munkálatokat anélkül, hogy a kapitány maga kiadta volna rá a parancsot. Az illetékes bíró úgy döntött, mindezek utána kiengedi a fogdából Francesco Schettino kapitányt, és házi őrizetbe helyezte. Közben újabb- és újabb túlélők mesélnek, hogy fejetlenség volt a baleset után a hajón. Megan Mauri is az óceánjárón volt.” Mintha a Titanicon lettünk volna, hatalmas pánik tört ki. Sem mi, sem a hajó személyzete nem tudta mi kell tenni.” -mondta. A mentőalakulatok tegnap 5 holttestet találtak az óceánjáróban, ezzel 11-re emelkedett a tragédia áldozatainak száma. A két magyarról továbbra sem tudni semmit.

Nem plagizált, ezt állítja Schmitt Pál. Az MR1 Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt állította, hogy a legjobb tudása szerint készítette kisdoktori disszertációját, vagyis nem tulajdonította el senki szellemi tulajdonát. 21 különböző forrásból dolgozott, és ha tehetné, ugyanígy járna el. A hvg.hu egy hete írt arról, hogy Schmitt Pál 1992-ben írt doktori disszertációja szinte szóról-szóra megegyezik egy bolgár sportkutató 80-as években írt tanulmányával. Az államfő most szólalt meg először a plágiumvád ügyében, amelyről a hvg.hu írt először. A honlap állítása szerint Schmitt Pál 1992-es kisdoktori disszertációjának nagy része megegyezik egy bolgár sportkutató tanulmányával. A köztárasági elnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta, hogy minden egyes dolgozat alapirodalmakra épül. Az egyes értekezések közti különbség abból adódik, hogy ki, milyen következtetést von le. ” 21 különböző forrásom volt, köztük ez a bizonyos, a Nyikolaj Georgiev által írt könyv is, ami egy nagyon átfogó munka volt, de ő is abból indult ki, hogy egy bizonyos törzsanyagot megemlített, ez a bizonyos 180 oldal, és ha még egyszer kellene írnom, még egyszer ugyanoda lyukadnék ki, mert ezek tényszámok.” Schmitt Pál az akkori szabályokról azt mondta, a kis doktori disszertáció formája megengedte azt is, hogy csak a dolgozat végén, egyben jelölje meg a felhasznált forrásokat. „A „szabályokat nem én hoztam, hanem a szabályokat az akkori egyetem szabályzata, és az én konzulensem, és opponensem akik végig figyelték a munkámat, végignézték a felhasznált szakirodalmat.” A Semmelweis egyetem rektora hétfőn felkérte a testnevelési és sporttudományi kar dékánját, hogy hozzon létre tényfeltáró vizsgáló bizottságot, amely tanulmányozza a kisdoktori disszertáció létrejöttének körülményeit.

Magyarországról vitázik mai ülésén az Európai Parlament. A vitán Orbán Viktor is felszólal. A Zöld párti liberális és szocialista képviselők eljárást indítanának Magyarország ellen. Strasbourgból az MTI hírcentrum munkatársa, Bende Balázs tudósít. „Kemény vitára számít ma az Európai Parlament tegnap megválasztott új elnöke. Martin Shultz elmondta, külön örül annak, hogy a plenáris ülésen a magyar kormányfő is jelen lesz, amikor Magyarország és az Európai Bizottság vizsgálata lesz napirenden. Az EP frakcióival ismét várhatóan Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke ismerteti, az uniós végrehajtó testület megállapításait. és beszámol a kötelezettségszegési eljárás beindításáról. A Néppárti frakció elnöke elmondta, Orbán Viktor arról tájékoztatta, hogy tiszteletben kívánja tartani a bizottsági értékelés eredményeit. Ismét heves politikai támadásokra lehet majd számítani, azonban a zöldek és a liberálisok részéről. Az utóbbi frakciót vezető közleményében úgy vélte, hogy az Európai Bizottság nem ment elég messzire tegnapi döntésével, ezért szerinte eljárást kell kezdeményezni Magyarország ellen, az uniós szerződés 7. cikkeje alapján ami az uniós alapértékek megsértése esetén alkalmazandó.” Az Európai Bizottság tegnap jelentette be, hogy három eljárást indít Magyarország ellen, kötelezettségszegés miatt . Brüsszel szerint a jegybanktörvény sérti az uniós függetlenségi követelményt. A testület kifogásolja a bírák nyugdíjkorhatárának csökkentését, arra hivatkozva, hogy ez életkor szerinti diszkrimináció lehet a bírákkal szemben. Brüsszel az adatvédelmi poszt megszűnése miatt is eljárást indított. Magyarországnak a szokásosnál kevesebb ideje, egy hónapja van válaszolni. Orbán Viktor január 24.-én Brüsszelben tárgyal majd Jose Manuel Barroso bizottsági elnökkel a kifogásolt kérdésekről.

Eltérően értékelik, az ellenzéki pártok, hogy az Unió eljárást indított Magyarország ellen. Az MSZP szerint mindez elkerülhető lett volna, ha a kormány meghallja az ellenzék figyelmeztetéseit. Az LMP szerint az ország rossz alkupozícióba került az Unión belül. A Jobbik élesen bírálta a bizottság eljárását Magyarországgal szemben. A Demokratikus koalíció arra szólítja fel a miniszterelnököt, hogy módosítsa az Unió által kifogásolt törvényeket. A Fidesz támogatja a kormányt abban, hogy valódi érvek mellett tárgyaljon az Uniós testülettel. Legkésőbb ma el kell kezdeni az elbocsájtásokat a közszférában. Az erről szóló kormányhatározat szerint. összesen több mint 6700 embert küldenek el, minden harmadikat a kormányhivatalokból. A kabinet szerint az idei költségvetési hiánycél segítése, és a hatékonyan működő állam kialakítása miatt szükséges a leépítés. A szakszervezetek együttműködési fóruma közleményben tiltakozott a döntés ellen, és mielőbbi egyeztetést sürgetett. Az érdekképviselet figyelmeztet arra, hogy a kormány nem munkahelyek ezreinek megszűntetését, hanem 10 ezreinek létrehozását ígérte.

Heteken belül elérheti az 500 forintot az üzemanyagok ára. Szakértők szerint tavasztól már ennyiért lehet tankolni, ha az eddigiekhez hasonló ütemben drágul az olaj és tovább gyengül a forint. éjféltől ismét drágultak az üzemanyagok. A 95-s benzin 4, a gázolaj 6 forinttal kerül többe. Az egyes kutaknál 20-25 forintos árkülönbség is lehet. Egy éve ilyenkor 70 forinttal volt olcsóbb a benzin, és 100-al a dízel.

Elfogadta a kormány az új Nemzedék Jövőjéért Programot, amely az otthonteremtésben, a családalapításban, és a karrierépítésben segít a fiataloknak. A program 14-és 35 év közöttieknek kínálhat megoldást. Giro- Szász András kormányszóvivő szerint a kormánynak fontos, hogy a fiatalok itthon teremtsenek jövőt maguknak, és a munkájukkal szerzett jövedelmükből megéljenek. A program kidolgozásánál összesen 1200 fiatalt és 300 ifjúsági szervezetet kérdeztek meg.

Adókedvezményt is kaphat, aki hungarikumot állít elő, illetve forgalmaz. Az MTI hírcentrum információi szerint ez is szerepel a hungarikum-törvényhez kapcsolódó rendeletben, amelynek részleteit ma ismerteti a vidékfejlesztési miniszter. A hungarikum-törvényről tavasszal dönthet az országgyűlés. „Európában nálunk van a legnagyobb hagyománya.” Ezért is lobbiznak a szikvízgyártók, hogy a szódavíz is hungarikum legyen. „Nagyon fontos, hogy azok, akik jellegzetesen magyar termékeket, hungarikumokat állítanak elő, kapjanak valamiféle támogatást, például egy közös marketing lehetőséget. Az MTI hírcentrum információi szerint nem kizárt, hogy a reklámkedvezmény mellett, adókedvezményt kaphat az, aki a jövőben hungarikumot állít elő, illetve forgalmaz. A tavaly év végén benyújtott törvényjavaslat szerint, a jövőben minden megyében létrehoznának egy olyan szervezetet, amely azonosítaná, és rendszerezné a nemzeti értékeket egy úgynevezett értéktárba. Majd a hungarikum bizottság választaná ki ezek közül a hungarikumokat, amelyek külön védjegyet is kapnának. A szaktárca szerint a hungarikumoknak minősülő termékek előállítása, a kis és közepes vállalkozások beindítását is elősegíthetné. és hosszabb távon javíthatja a vállalkozások versenyképességét. A cél az, hogy minél több vállalkozás viselje a hungarikumokat tanúsító védjegyet. Korábban a vidékfejlesztési miniszter azt mondta, hogy a hungarikumok a nemzeti tudat részei, és ezért védelemre szorulnak. „A hungarikumok a nemzeti tudat részei, büszkeségünk tárgyát képező dolgok, és mint ilyen érték, védelemre szorulnak. Többek között azért is, hogy amit magunkének érzünk, az tényleg egyfajta értéktárba rögzítve legyen.” A parlament a márciusban kezdődő tavaszi ülésszakon fogadhatja el a törvényjavaslatot. A törvény a megszavazástól számított harmadik hónap első napján lépne életbe, és attól számított egy éven belül létre kellene hozni a hungarikumok gyűjteményét.

újabb 3 hónappal, április 20-ig meghosszabbították Jozef Rohac előzetes letartóztatását a bíróság. A Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolásával gyanúsított szlovák férfi fellebbezett a döntés ellen, így az nem jogerős. Az 1998-as Aranykéz utcai robbantással nem gyanúsítják Rohacot, de a rendőrség továbbra is vizsgálja, hogy milyen szerepe lehetett a 8 halálos áldozattal járó merényletben. Jozef Rohacot példátlan biztonsági intézkedések mellett a Nemzetvédelmi Nyomozóiroda tanúvédelmi kommandósai vitték a bíróságra, a letartóztatás meghosszabbítás előtti meghallgatására. A bíróság épületét kiürítették, a tárgyalásokat elhalasztották, a környéket tűzszerészek vizsgálták át. Jozef Rohácot azzal gyanúsítják, hogy 1998-ban ő ölte meg Fenyő János médiavállalkozót. Rohac nem tett vallomást, de tagadja, hogy köze lenne az ügyhöz. Rohacot két nappal ezelőtt, lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés bűntettével is meggyanúsították. A nyomozási bíró szerint ezt a bűncselekmény már elélvült. ” A nyomozási bíróság azonban megállapította, az iratok alapján, hogy ez a bűncselekmény Jozef Rohacal szemben már elévült, ezért a lőfegyverrel és lőszerrel visszaéléssel való gyanúsítása jogszabályba ütközik, ez a bűncselekmény nem is képezi az előzetes letartóztatás meghosszabbításának indokát.” A bíróság 3 hónappal, április 20-ig hosszabbította meg a szlovák alvilágban „Patkány” néven ismert férfi előzetes letartóztatását. A döntés nem jogerős. A végső szót a Fővárosi Törvényszék mondja ki. „Jozef Rohac neve Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolása mellett, az 1998-as Aranykéz utcai robbantás kapcsán is felmerült. Mivel a 2 merénylet között kevesebb, mint 5 hónap telt el, ezért a rendőrség vizsgálja azt is, hogy a Fenyő gyilkosságban, illetve az Aranykéz utcai robbantásban lehet-e Jozef Rohac a közös pont.”- a híradót Víg András tudósította.

Négy év börtönre ítélte a Szegedi Városi Bíróság azt a dóci férfit, aki csaknem egy hónapig tartott fogva a tanyáján egy rokkantnyugdíjast. A vádlott azt ígérte, hogy munkát ad neki, de végül egy funér lemezből összetákolt melléképületben tartotta, és azzal fenyegette, hogy megöli, ha megszökik. Egy Dóc melletti tanyán dolgoztatták és tartották fogva akarata ellenére a rokkantnyugdíjas férfit. Egy melléképületben lakott, a bíróságon azt mondta, embertelen körülmények között. A férfi elmondta, hogy sokszor kiabáltak vele, és hogy vasvillát fogtak rá, ezért nem mert megszökni, pedig kijárhatott a tanyából, a közeli kocsmában is járt, állítása szerint ott is elmesélte a pultosnak, hogy szeretne elszökni, csak nem mer. Azt mesélte, a pultos is azt tanácsolta óvatosan szökjön meg, mert korábban fogva tartója hasonló eset miatt már megvert egy férfit. A kocsmáros azt, hogy ilyet mondott volna, a bíróságon tagadta. A rokkantnyugdíjasnak végül sikerült megszöknie, egy bank dolgozói segítettek neki, miután nyugdíjáért bement a pénzintézetbe és ott elmesélte mi történt vele. Fogva tartóját súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás, és személyi szabadás megsértése miatt találta bűnösnek első fokon az Szegedi bíróság és 4 év börtönre ítélték. A dóci családfő mindvégig tagadta, hogy akarata ellenére tartotta volna a tanyáján a férfit, az ítélet nem jogerős.

Ezek voltak a Hírek délben, máris jönnek a sporthírek, és az időjárás-jelentés, híradót fél 8-kor láthatnak, én köszönöm a figyelmüket, szép napot, a viszontlátásra!