Skip to main content

Jelnyelvi Híradó 2010.09.01.

Ez a Magyar Televízió Híradója, a nevem Simon Istvánné jelnyelvi tolmács. Nézzük:

Jó napot kívánok! Több mint másfél millió gyermeknek megkezdődött az iskola. Az idei tanévben több változás is életbe lép. Az elsősök kivételével újra lehet buktatni a szülő beleegyezése nélkül is, másodiktól pedig ismét lehet osztályzatot adni. A tanév 183 tanítási napból áll és június 15-ig tart. Volt, aki már egyedül ment, de a legtöbb kisdiákot a szülők kísérték be az iskolába. én nem vártam annyira a sulit, nem szeretek korán kelni. én vártam. én csak a barátok miatt. Nincsenek még barátaim, most jövök először ide. Névsorolvasás a harmadikosoknál, az első óra mindenhol osztályfőnöki volt. Mindenki kap egy ilyen gyönyörű szép kék tájékoztató füzetet. Ebbe ettől a tanévtől már nemcsak szöveges értékelés, hanem osztályzatok is kerülhetnek, sőt, az alsóban is lehet buktatni. Az első napon még a szülők is bejöhettek az iskolába a gyerekekkel. Számukra ez egy nagyon komoly változás az életvitelükben és ahhoz, hogy biztonságban érezzék magukat és mindenük a helyén legyen, mindennek a helyét megtalálják, ebben a szülői segítséget elfogatjuk. Elvileg az első óra emelt német. Az órarendet diktálják a diákoknak Miskolcon, a nyolcadikosok nem voltak mind lelkesek az első napon. Tanulni kell majd, meg, hogy cseszegtetni fognak a tanárok, hogy rossz jegyeket fogok hazahozni. Részben azért nem vártam, mert félek a felvételitől. Volt, ahol rendőrök is figyeltek az érkező gyerekekre, a fővárosban 300 iskola csatlakozott az iskola rendőre programhoz. Vége van a szünidőnek, elkezdődött az iskola, evvel együtt jelentősen megnövekszik a forgalom a fővárosban s megnövekszik nyilván a forgalom, ahogy lehet is egyébként hallani az iskolák környékén is. Azt mondják, ennek is köszönhető, hogy az elmúlt években nem volt súlyos baleset az iskolák környékén.

Többször is beszélt a tévé székház ostromának éjszakáján az akkori miniszterelnökkel az országos rendőrkapitány helyettese. Szabadfi árpád a 2006-os jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság ülésén azt mondta, Gyurcsány Ferenc tájékoztatást kért, de utasítást nem adott neki. Az egykori rendőri vezető szerint szeptember 18-án éjszaka hiába hívta a rendészeti miniszter Petrétei Józsefet, ő nem vette fel a telefonját. Szabadfi arra a kérdésre nem tudott válaszolni, hogy Budapesten miért csak másfél órás késéssel rendelték el azt a riadót, amivel meg lehetett volna akadályozni a székház elfoglalását.

Az állami földeladásokat vizsgáló miniszterelnöki megbízott szerint Tátrai Miklós és Császi Zsolt tegnapi őrizetbe vétele azt bizonyítja, hogy a sukorói telekcsere kapcsán semmi nem volt rendben. Budai Gyula szerint azt az ügyészség kezdeményezni fogja, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatójának és értékesítési igazgatójának előzetes letartóztatását. Tátrai Miklóst és Császi Zsoltot különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsítják. Az ügyészség szerint szabálytalanul cserélték el a velencei tó partján fekvő 70 hektáros állami földet egy magánszemély két Pest megyei ingatlanával és ezzel 1,3 milliárdos kárt okoztak.

Az elmúlt hónapok szélsőséges időjárása miatt csődhelyzetbe kerültek a szabolcsi gyümölcstermelők. A részleteket Koczák Szilvia mondja el. Jó napot kívánok! A termelők közül sokan azt fontolgatják, hogy végleg felhagynak a gyümölcstermesztéssel. A viharok, jégesők és a szárazság miatt ugyanis az átlagos termés harmadát tudják betakarítani. Ezt a balkányi 11 hektáros almáskertet tavaly már elverte a jég, a tulajdonos azonban nem örülhet az idei évi termésnek sem, pedig egy jó évben akár 400-500 mázsa almát is leszednek innen hektáronként. A termés most egy 30-35 % lesz. Itt, ahol állunk még egy héttel ezelőtt erre a talajra nem lehetett rámenni. A június 14-i vihar és az azóta esett hatalmas mennyiségű eső okozta a terméskiesést az almáskertben. Az, hogy milyen lesz az idei évi baracktermés itt pedig már tavasszal eldőlt. Májusi három-négy nap után tartó nagyon hideg esőzés és a 0, -3 fok hatására 15-20 % termésünk volt az idén. A balkányi gazdák azt mondják, nem éri meg gyümölccsel foglalkozni a térségben. Nemcsak az idei és a tavalyi évre, hanem az elmúlt négy évre panaszkodnak. Tavaly is harminckét milliós kárunk volt, az idén ettől több. Igazából válaszút elé álltak itt a környékbeli gazdák, hogy vagy föladják teljesen a gyümölcstermesztést, vagy pedig el fogják adni a területeiket. A helyzetet egyébként csak rontja, hogy a megmaradt termést sem tudják jó áron értékesíteni. A léalma ára ugyanis 19 forint, a baracké pedig 100 forint körül alakul, ez pedig a gazdák szerint jóval az önköltségi ár alatt van.

Idén is folytatódik az iskolatej program. Az óvodások és a kisdiákok ingyen kapják a tejet. Az állam csak a hátrányos helyzetű települések kiadását fedezi, így vannak olyan intézményfenntartók, amelyek nem tudják kigazdálkodni a költségeket. December végéig újra kapják az iskolatejet a diákok. A régi iskolánkban is volt, mondjuk itt is jó lenne, ha lenne, mert amúgy nagyon szeretem a tejet. Sok család reggeli nélkül indítja iskolába a gyereket. Az iskolatej egészséges és energiát ad. Hátrányos helyzetű gyerekek száma, aránya az iskolákban elég magas, a 680 tanulóból 135 hátrányos helyzetű tanulónk van, akik igen csak rászorulnának arra, hogy naponta rendszeresen ilyen élelmiszerhez jussanak. Ez az egri iskola nem kap támogatást az iskolatejre. Sem a fenntartó önkormányzat, sem az intézmény nem tudja kigazdálkodni. Ebben a noszfai általános iskolában almát kapnak majd az alsó tagozatosok. Az iskola vezetése szerint a gyümölcsöt könnyebb tárolni és frissen tartani mint a tejet. Azért döntöttünk mi amellett, hogy megpróbáljuk az almát mint egészséges táplálkozási forrást hirdetni, mert az volt a tapasztalat, hogy a tejet magát a gyerekek nem szívesen fogyasztják. Sokszor maradt meg, annak adminisztratív következményei voltak. Ebből az egri üzemből tavaly 17 ezer diáknak szállítottak tejet, az Európai Unió naponta 13 forinttal támogatja egy gyerek iskolatejét. Fölajánlottuk az iskolafenntartóknak, illetve fölajánljuk jelen pillanatban is, hogy az ő adminisztratív tevékenységüket átvállaljuk, illetve megfinanszírozzuk azt az időszakot, amíg az MBHK-tól megérkezik a támogatás. Idén csak a hátrányos helyzetű települések kapnak 100 %-os támogatást a programra az államtól, a legtöbb önkormányzat azonban csak a költségek negyedét, vagy felét állja, ezért sok iskola nem tud iskolatejet adni a diákoknak. A szó most ismét Budapestté. Koczák Szilvia Miskolcról, köszönjük szépen!

Több mint 800 millió forintból építik újjá a sümegi várat. A részleteket pedig már Dér ágnes mondja el Pécsről. A városi önkormányzat és az üzemeltető család célja, hogy két éven belül 16. századi pompájában tündököljön újra a vár. Védőtetőt kap a Kisbástya, kicserélik a nyílászárókat és digitális idegenvezető rendszert is kiépítenek. Folyamatosan dolgoznak a sümegi várban, 6000 négyzetméternyi kőfalat kell kijavítani. Kívülről is megerősítésre kerülnek a falak és a műemléki feltárás is párhuzamosan zajlik. Tehát itt több helyen vissza kell bontani és újra felépíteni a várfalakat. Felújítják a várudvart és felszerelnek kétszázharminc lámpatestet is. Két éven belül elkészül a felvonó híd rekonstrukciója, valamint új kiállításokkal is bővül a vár. A tervek szerint jövőre már csak korabeli öltözékekben léphetnek be a várba a látogatók. Ezzel a fejlesztéssel, beruházással eljutunk egy 60 %-os állapotig, ami azt jelenti, hogy az első szintig minden korabeli helység, ami valamikor üzemelt a sümegi várban, az felújításra kerül és ezekben a helységekben kiállításokat rendezünk be. így fegyverkiállítást nézhetnek, valamint a korabeli sütőházban a középkori konyhával ismerkedhetnek majd a Sümegre látogatók. Az üzemeltetők távlati célja, hogy eredeti, 16. századi állapotába állítsák vissza a várat.

A köztársasági elnök nyitja meg ma a Gyógyi gyűjteményt Pécsett. Az Egyesült államokban élő műgyűjtő 600 darabos Zsolnai kollekcióját most láthatja először a nagyközönség. A kultúrfőváros a piaci ár feléért, másfél millió euróért vásárolta meg a gyűjteményt. A tárlat az Európa Kulturális Fővárosa program részeként épülő Zsolnai kulturális negyedben kapott helyet. Mivel a helyszínen még építkeznek, a látogatók előzetes bejelentkezéssel nézhetik meg a kiállítást. A szó pedig most ismét a budapesti stúdióé. Dér ágnes köszönjük szépen!

A városi önkormányzat és az üzemeltető család célja, hogy két éven belül 16. századbeli pompájába tündököljön újra a vár, ezt hallhatták már és most pedig egy másik téma következik. Egészen Fülöp Laciig kapcsolunk Szegedre. Akár a kocsiját is visszatarthatják Magyarországon annak a külföldinek, aki nem tudja, vagy nem akarja kifizetni mostantól a rá kiszabott bírságot és a részletekért Szegedre kapcsolunk. Szervusz, jó napot kívánok! A szabálytalankodó külföldiek magyarországi büntethetőségéről szóló törvényjavaslatot egy szegedi képviselő adta be, akár már az ősszel tárgyalhatja a Parlament. Ha elfogadják, már az idén életbe léphet a szigorítás. Tavaly augusztus, öten haltak meg ebben a Szeged melletti kanyarban. A kisbusz féknyom nélkül csapódott a szemből érkező kamionba. A román sofőr a záróvonal ellenére hajtott át a szemközti sávba. Feltehetően egy másik járművet előzött és frontálisan ütközött a szemből érkező kamionnal, a balesetet a személygépkocsiban senki nem élte túl. Az autóban egy gyerek és négy felnőtt utazott. Nem ritka, hogy a 43-as úton külföldiek szabálytalankodnak. Ez Szeged belvárosa. Az utolsó pillanatban vált sávot ez az olasz rendszámú autó, a mögötte haladó magyar teherautó pedig alig tud lefékezni. Itt pedig már a piroson megy át több külföldi is. 62-vel ment ez a kamion fékezés után lakott területen. A külföldiek folyamatosan megszegik a szabályokat. Tehetik, mert a hatályos törvények miatt hiába büntetik őket, a büntetést nem lehet rajtuk behajtani. Ma is találtunk az egyik pocsolyában eldobott sárga büntetőcsekket, a külföldiek így szabadulnak meg tőle. Szeged egyik országgyűlési képviselője B. Nagy László most törvénymódosítással szigorítaná a külföldiek büntethetőségét. Ez azt jelenti, hogy vagy visszatartják a gépkocsi okmányait, vagy az útlevelet, vagy a slusszkulcsot, szélsőséges esetben még az autót is visszatartják. Ezt tartalmazza a javaslat, ősszel szavaznak róla. Ha elfogadják, akár már idén életbe léphet. Országszerte a balesetek 5 %-át okozzák külföldiek, de, hogy valójában mennyit szabálytalankodnak pontosan nem tudni, mert sokszor meg sem büntetik őket.

100 nehéz körülmények között élő család kapott egy hónapra tartós élelmiszert Szegeden a Gyermekétkeztetési Alapítványtól, a csomagokat adományokból vásárolták. A városban ismert művészek és sportolók pénzadományt is gyűjtöttek a járókelőktől, ebből újabb csomagokat vásárolnak az éhező gyerekeknek. Az Alapítvány az elmúlt három évben a Mindenki ebédel program keretében Csongrád-megye 37 településén 740 gyermeket támogatott. A szó most ismét a budapesti stúdióé. Fülöp László köszönjük szépen!

Bocsánatot kértek annak a chilei bányának a tulajdonosai, ahol 33 vájár rekedt a föld alatt több mint három héttel ezelőtt. A magyar származású Alehandro Bon és Marcell Kemén azt mondta, remélik, hogy a borzasztó helyzet mihamarabb megoldódik. A San Estevan bányavállalatot egy magyar emigráns alapította. A chilei parlament vizsgálja, hogy ki a felelős az augusztus eleji bányabalesetért. Ezzel a több mint 30 tonnás berendezéssel kezdték fúrni a menekülő utat a mélyben rekedt 33 bányásznak a chilei Atakama sivatagban. Először egy 15 centi átmérőjű járatot fúrnak, amelyet később kiszélesítenek. A vájárok majdnem négy hete várják, hogy kimentsék őket. A mentésben nekik is lesz dolguk, a mélyben több mint 3000 tonna sziklát és törmeléket kell majd megmozgatniuk, hogy kiszabadulhassanak. Ha sikerül, ez lesz minden idők legnagyobb bányászmentő akciója. Ha hosszú hetek-hónapok után elkészül a 66 centi széles alagút, minden bányászt három-három óráig tart majd a felszínre hozni. Szendvics készül a mélyben raboskodóknak, most az a legfontosabb, hogy kibírják, míg az alagút elkészül. Ebben az amerikai űrhivatal is segít. Az űrhajósok is hasonlóan hosszú időt töltenek elszigetelten. A bányászok helyzete annyiban más, hogy ők tudnak kommunikálni a külvilággal és élelmet is kapnak, mondta a NASA egyik vezető orvosa. A chilei parlamentben rendkívüli bizottság vizsgálja a bányabaleset körülményeit. A San Esteban bányavállalatot egy magyar emigráns alapította. A cég mostani tulajdonosai a bizottság előtt kértek elnézést. Bocsánatot kell kérnünk mind azért a szenvedésért és fájdalomért, amelyet ez az előre láthatatlan helyzet okozott, mondta a cég egyik vezetője. Az egyik bányász felesége beperelte a vállalatot és a hatóságot, amely engedélyezte egy korábbi baleset után a bánya újraindítását.

Véget ért az iraki szabadság hadművelet az amerikai katonák harci küldetése Irakban. Az akció hivatalos lezárására Irakba utazott Joe Buiden alelnök és Robert Gates védelmi miniszter is. Az öböl menti országban továbbra is 50 ezer amerikai katona marad, akik tanácsadó tevékenységet látnak el és az iraki csapatok kiképzésében vesznek részt, ők 2011 végéig maradnak. Az elmúlt több mint hét évben több mint 4700 amerikai katona és körülbelül 100 ezer iraki civil halt meg Irakban. Barack Obama amerikai elnök azt mondta, az Egyesült államok hatalmas árat fizetett, hogy Irak sorsát az irakiak alakíthassák.

Most időjárás jelentés, aztán sporthírek következnek, utána pedig a Kárpát-expressz. Híradóval legközelebb negyed ötkor jelentkezünk. én munkatársaimmal együtt köszönöm figyelmüket. Szép napot kívánunk, viszontlátásra!

Készítette: Gallai Dávid